Nem kórokozó parazita

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az élosködo parazita és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást. A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a baktériumok, vírusok és a gombák között is találunk növényi parazitákat pantogéneket. Legnagyobb jelentoségük a gombáknak van, tekintve változatos fejlodésüket és számukat.

Anton van Leeuwenhoekmikroszkópja segítségével először figyelt meg baktériumot Az első baktériumokat Anton van Leeuwenhoek [8] holland természettudós pillantotta meg -ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Pasteur nyomán Joseph Lister angol sebész -ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta. Robert Koch Különböző laboratóriumi technikái például a lemeztenyészet segítségével elkülönítette és azonosította a tuberkulózislépfene és kolera kórokozóját.

Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok. A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, mint a bakteriális megbetegedéseké. A baktériumos megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros megbetegedés Lokális léziók, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják a megtámadott növény sejtjeit nem kórokozó parazita pektinállományt, ennek következtében szeparált növényi sejthalmaz keletkezik.

A felbomló sejtekben megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is. A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt szomszédos sejteket tovább károsítja. A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag.

nem kórokozó parazita helminták gyermekek kezelése műtét nélkül

A szag azonban nem a kórfolyamatot kiváltó tevékenység követeztében jön létre. Ezt úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto. A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban mivel a természetben nincsen izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz. A vezeto edénynyalábok megbetegedése úgy következik be, hogy bizonyos kórokozó baktériumfajok behatolnak, ott elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében elzárják a nedvkeringést.

A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet.

nem kórokozó parazita hogyan lehet megszabadulni a halak férgektől

A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak. Sejtnövekedési anyagot termelnek, aminek hatására képzodik a daganatos vagy tumoros elváltozás. Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ. Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a növényi illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik.

A növényen a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul ki, pl. A bakteriális és vírusos növényi megbetegedésekért a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé. Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot és vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt.

Baktériumok

Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által. A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel.

nem kórokozó parazita férgek férgek elleni gyógyszerek

A víz mellett egy másik gyakori hordozó a szél, amely foleg bakteriális fertozések terjesztésében jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori. A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek. A növény megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések.

Blastocystis hominis: Békés parazita vagy kórokozó?

A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek.

A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg. A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten egyaránt eloforduló, gyakori nem kórokozó parazita. Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat. A két fo típus között sok átmenetet ismerünk.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe nem kórokozó parazita hausztóriumaikat. Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe. Az élosködo gombák legnagyobb része endoparazita. A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi parazitákat, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket. Pleofág parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között.

Variációs statisztikával lehet kiértékelni, hogy egy gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot mutat-e a különbözo növények megtámadásában.

nem kórokozó parazita milyen gyakran kell tablettákat szednie férgek ellen

A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig rezisztens fajokat is megtámadják.

További nem kórokozó parazita jelent a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus. A legismertebb a rozsdagombák közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa. A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél útján a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak. A fertozés után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat.

A piknokodiumok ellentétes jellegu negatív hifákkal egyesülnek. Az ezekbol létrejött aecidium az egysejtu, de kétmagú dikarionta aecidiospórát hozza létre. A fekete rozsdagomba ebben az életciklusban gazdacserét hajt végre. Az aecidiospórák már nem a sóskaborbolyát támadják meg, hanem a búzát.

A búzán kifejlodo uredotelep és az általa létrehozott spóra ismételten fertozi a gabonaféléket. Az uredotelepek a mérsékelt övben osszel tartós, ellenálló teleutospórát hoznak létre. A feketerozsda strukturális átalakulása lehet az ok, amiért gazdacserét hajt végre. A ciklusos parazitizmus képezi a parazitizmus legmagasabb fokát. Ezek a gombatípusok télen a növény áttelelo részén fennmaradnak, tavasszal elszaporodnak, aztán spórát termelve fertozik a növény más részeit.

Ilyen fertozési menete van a férgek gyógyszere biztonságos a Phytophthora infestansnak, a burgonyavészt eloidézo parazita gombának.

Olvassa el is